Rozmaringos karaj, répás lapcsánkával

Gyors, egyszerű és 2in1 étel. A karajt minimális melót előrevetítve, szeletelve vettük. Norbim nagyon jó kapcsolatot épített ki az egyik hentessel. Egyezményes jelzéssel adja Norbim tudtára, hogy melyik húsból lesz nekünk JÓ ebédünk :-) Hideg-meleg játékot játszanak a pultnál, nagy nevetések közepette. A kimenetele, mindig szép és garantáltan friss hús.

A karaj szeleteket bedörzsöltem sóval borsal, majd rozmaringos szőlőolajban hirtelen kisütöttem. Sütés előtt picit lazítottam a szerkezetét (klopf), valamint az inas részeket kb. fél cm- mélyen bemetszettem, hogy ne ugorjon össze. Míg sültek a húsok, addig 

Hozzávalók:

3 tojás

4 ek tápióka liszt

2 ek útifű maghéj liszt

kb. 150 g reszelt répa

keverékéből készítettem egy masszát, majd tettem bele reszelt répát és bő forró kókuszolajban megsütöttem. 

Kevertem még egy adag tésztát, azt pedig csak natúr lángosnak kisütöttem és ez került az uzsonnás dobozokban zöldséggel, gyümölccsel. Rebeka ketcupot és reszelt sajtot kért a lángosára, Dorina pedig fokhagymát reszelt rá :-)

A paleóhoz sok tojás kell :-)

Egy kenyérhez 4-5 tojás, brownie szintén 4-5 és a zöldséggel töltött tojáspalacsinta???? Egy szimpla tojásrántottás reggeli nálunk 12 tojásnál kezdődik...Ha már ennyi tojás viszünk be/veszünk meg, mi lenne, ha ezt is nyugodt szívvel ennénk, mint a 2 éve kertünkben termő zöldségeket, gyümölcsöket??? Fogalmazódott meg bennünk tavaly a gondolat. A gondolat megfogalmazódott, Norbim pedig szabadidejében alkotott, mígnem 2 héttel ezelőtt be nem költöztek az új lakók :-)

Extra hagymás, medvehagymás sonkás (saját)tojásrántotta

Dorina a szomszédból kapott száraz kenyeret morzsálja a láthatóan paleóra fittyet hányó tyúkoknak :-) A paleo kenyérmaradék hidegen hagyja őket. Természetesen a gabonaféléknél jobban csak a zöld növényeket szeretik. 

Mivel semmilyen háziállatunk nincs, így nagy megpróbáltatás a tojásüzemmel való együttélés. Ha később indulunk a lányokkal reggel, mint Norbi, mi engedjük ki a házukból a tyúkokat. Egyik nap már munka után hazafele jutott eszembe, hogy elfelejtettem kiengedni őket...Már holtan láttam lelki szemeim előtt a tyúkokat...de szerencsére túlélték étlen, szomjan, bezárva a napot :-)

Első napokban még csak a csapat fele tudta, hogy sötétedéskor illik bevonulni, így nekünk kellett betenni őket. Hááááát falun nőttem fel, de két újjal, jól messze magamelőtt tartva emeltem a házukba őket :-) Ma már kakas nélkül, maguktól mennek aludni :-)

A lányoknak nagy élmény...meg a szomszédoknak is. Van aki zöldet szed nekik a portájáról, van aki gyűjti a száraz kenyeret :-)